Merjük-e alkalmazni az üzemünkben?
Vannak tehát új veszélyek, ahogy minden új technika, technológia esetén, de ezek a veszélyek kezelhetők, ahogy az ívhegesztés esetén is már teljesen jól kezeljük az ott jelentkező veszélyeket.
Akkor az elmúlt hónapokban mégis miért hangsúlyoztuk az előadásainkban azt, hogy: HÉ EMBEREK! VIGYÁZZATOK, MERT A LÉZER NEM JÁTÉK! VESZÉLYES!
Azért tettük ezt, mert robbanásszerűen kezdett terjedni az országban a lézersugaras hegesztés úgy, hogy annak biztonságtechnikájával, munkavédelmével szinte senki sem foglalkozott.
Munkavédelmi felszerelések és szakmai ismeretek nélkül kezdték el használni a lézersugaras hegesztőgépeket, aminek a láttán a jobban tájékozottak haja égnek állt.
Elkezdtük tehát hirdetni, hogy veszélyes, meg lehet vakulni tőle, ha nem vigyázunk, komoly égési sérüléseket lehet szerezni, vagy okozni vele, stb.
Ennek következtében azonban egy kicsit átestünk a ló túloldalára. Sajnos egyesek annyira megijedtek, hogy nem is merik alkalmazni az üzemükben ezt a kiváló technikát.
Árnyaltabban kezelve a kérdést, elmondhatjuk, hogy a kézi lézersugaras hegesztés nem veszélyesebb, mint bármely másik ömlesztő-hegesztési eljárás. A lényeg az, mint minden más esetben, hogy meg kell ismerni mind a veszélyeket, mind azok kezelésének módját.
Emiatt a Hegesztési Biztonsági Szabályzat is új értelmet nyer. A régen ismert hegesztési eljárások kapcsán ugyanis sokan feleslegesnek tartják az óvatoskodást és a benne lévő követelmények egy részét, de egy ilyen új eljárás esetén, amit még nem ismerünk kellően, mindenki megérti, miért is van szükség képzésre és minősítésre.
Egy csapásra megértjük az EN ISO 14732 szabvány jelentőségét, amely a hegesztőgép-kezelők és -beállítók minősítését szabályozza, és amely alapján a TÜV a kézi lézersugaras hegesztők minősítését is végzi.
Az eljárás annyira új, hogy még nem született meg az egyértelmű szabályozás hozzá.
Külföldön vannak, akik az ömlesztő hegesztőkre vonatkozó, EN ISO 9606 szabványsorozat szerint végzik a minősítést, ám jelenleg ez a szabvány még nem terjed ki a lézersugaras hegesztésre.
Folyamatban van ezen szabvány kibővítése ilyen tekintetben, így remélhetjük, hogy még ebben az évben kiadásra kerül. Az egyértelmű szabályozás meg fogja könnyíteni mind a felkészítők, mind a minősítők dolgát.
A kézi lézersugaras hegesztés esetében tehát mindenki könnyen elismeri, hogy szükség van a gépkezelők kiképzésére, sőt minősítésére, mivel nem közismertek a jellemzői és veszélyei.
A minősítés több fontos dologról tanúskodik:
Gépkezelő esetén:
arról, hogy a kézi lézersugaras eljárással hegesztő személy tisztában van az eljárás jellemzőivel, veszélyeivel és a biztonsági intézkedések módjával, ill. a munkavédelmi felszerelések alkalmazásának követelményeivel.
Arról, hogy ismeri a lézersugaras pisztoly vezetésének módját, a pisztolytartás és a hegesztési sebesség hatását a varrat kialakulására.
Arról, hogy felismeri a folyamat rendellenességeit és meg tudja óvni mind a pisztolyt, mind a gépet a súlyos károsodásoktól.
Gépbeállító esetében a fentieken túl arról, hogy
ismeri a gép beállítási lehetőségeit és a WPS-ben előírt paramétereket be is tudja állítani.
Ismeri a gép és a pisztoly karbantartására vonatkozó előírásokat, képes arra, hogy a pisztoly „kopó” alkatrészeit a kívánt elővigyázatossággal, a tisztasági követelmények betartása mellett úgy cserélje, hogy ez a nagyértékű eszköz a használat közben ne menjen tönkre.
Természetesen a legjobb, ha mindez a tudás egy személy birtokában van, aki beállítója és kezelője is a gépnek.
A címben feltett kérdésre tehát az egyértelmű válasz az, hogy nem kell félnünk a kézi lézersugaras hegesztéstől, amennyiben betartjuk az előírásokat és minősített szakemberek dolgoznak a géppel. Alkalmazásának előnyei nagyon gyorsan megmutatkoznak. A termelékenység az eddigiek sokszorosára emelkedhet a nagy hegesztési sebesség következtében, a rendkívül időigényes és költséges utómunkálatok elmaradásának köszönhetően pedig a költségek drasztikusan csökkennek.
